Bármelyik szerencsétlenül járt férfitársunkkal megeshet, hogy az a bizonyos szebbik nem kötelező jellegű tevékenységgel kívánja kitölteni kettejük értékes szabadidejét. Könnyen válhat ezek legrosszabbikává a (nem véletlenül) mezei szitokszóvá fajult "romantikus vígjáték". A Szökőhév tipikus romcom, egy aprócska kapaszkodóval...

A történet nem sok szót érdemel, az ír származású (és elég idegesítő) Amy Adams Bostonból elindul ötödik Oscar gálájára a Dublinban konferenciázó (amúgy ficsúr és szintén idegesítő) kedvese után, hogy egy ír népszokás szerint, megkérje annak kezét. A viharos időjárás miatti kényszerleszállás aztán természetesen mindent felborít, és főhősnőnk egy helybéli segítségével folytatja kalandos útját.

A kötelező kamu-utálkozós körök megemésztésében óriási segítségünkre van, hogy a cselekmény Írországban játszódik, ami el kell ismerni, nem egy csúnya hely. Ami azt illeti, a Szökőhév egy ír propagandafilm. Ködös üde dombok, vastagon mázolt ajtók, kötött pulóverek, népzene, sör... Írország, én így szeretlek.

Nem árulok el nagy titkot azzal sem, hogy a happy end sem marad el. A "jók" (az ír bunkóról és a hűtlen nőcskéről van szó) egymásra találnak, mi pedig viszonylag épen élünk túl egy kötelező kört, majd feszülünk neki a Wikipédia Írország szócikkének.

Kivételesen abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy mellőzhettük a posztok címeként szolgáló buta szójátékot, mivel a Szökőhév esetében ezt már megtették helyettünk. IMDb 6,3 - not in Kansas 5,3.